A második módszer lényege az, hogy vékony fiatal törzseket engedünk összenőni.
Jó példa erre a boltokban kapható kis benjamin fikusz csoportos beültetésben kapható változata, ahol több vékonyka törzs(egyenként egyébként szinte semmit sem mutató fa) van összeültetve, és a legtöbb esetben valamilyen szövettel körbetekerve.
HA nem bántjuk ezt a szövetet, hanem rajtahagyjuk, akkor a növekedés során a törzsek(mivel nem lesz elég helyük) egymásba nőnek, és egy vastag törzset alkotnak.
Ez körülbelül 3-4 év, de megéri, mert cserébe egy 10 cm törzsátmérőjű fát kap az ember, ami nem is rossz teljesítmény ennyi idő alatt.
Természetesen itt is nagyon fontos, hogy a vásárlás után ültessük át valami normális jó vízáteresztő képességű földkeverékbe, mert általában sima tőzegben kaphatóak, ami nem igazán ideális közeg.
A gyökereket célszerű már itt a jövőbeli cél érdekében úgy elrendezni hogy azok körkörösen szétterüljenek.
A feleségem rendelkezik egy ilyen benjamin fikusszal, de sajnos nem kaphatom meg tőle bonsai alakítási célokra.
A lenti képen jól látható az eredmény, hogy hogyan nőtt össze a sok kis törzs:
Ez a módszer használható még a juharoknál is, a háromerű juharokkal is jó eredményt lehet elérni.
Megpróbálom jövő év tavasszal kőrissel is, hátha összejön a módszer.
A nagy előnye ennek a módszernek az, hogy viszonylag olcsón juthatunk fiatal növényekhez, és pár éven belül az összenövés révén egy jóval vastagabb törzset kapunk, mintha egyenként nevelnénk fel őket.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése