2009. november 25., szerda

Őszi színek ...




Bonsai teleltetési módszerek ...



Szerencsére elég enyhe időnk van, így (bár több részletben) sikerült leásnom a fáimat a téli pihenőre.
Nekem eddig még nem volt problémám a kinti teleltetéssel, de a legkisebb szilfáimat és a gránátalma fákat nem merem kint hagyni.
A teleltetést én úgy csinálom, hogy ások egy mélyedést a kertben a fák számára, majd visszalapátolom a földet a tetejére, és kész is.
Azokat a fákat, amit tavasszal át kell ültetnem, már ki szoktam venni a cserépből, és anélül földelem le, így egyrész tudom, hogy át kell ültetni, másrészt kisebb helyen elférnek egymás mellett.
A metszést én ilyenkor már kihagyom, mert régebben, amikor még tél előtt megmetszettem, visszaszáradt a vágásfelület, és így értékes rügyek mentek tönkre.

Másik módszer szokott lenni a leásás helyett a lombbal(fenyőkéreggel, faforgáccsal, stb) való takarás, esetlegesen körbevéve valamilyen deszkával.

Régebben, amikor az erkélyen teleltettem a bonsai-aimat, vettem nikecell lemezeket (5 cm vastagokat), és abból készítettem egy ládaformát(simán fogpiszkálót használtam tipliként az elemek illesztéséhez), amiben elhelyeztem a fákat, és egy kis fenyőkérget szórtam rájuk.

Kisebb fáknál még a faforgács is egész jó megoldás, kisállatkereskedésekben egy 5 literes kiszerelés kb 300 Ft volt.

Az üvegház sem rossz megoldás, de ott figyelni kell arra, hogy napsütéses időben nehogy nagyon felmelegedjen, ezért érdemes napközben nyitva tartani az ajtaját, ablakait.


Láttam olyan megoldást is, hogy szuterénszerű üvegházat készített valaki, aminek csak a teteje volt üvegből.
Mások pincében teleltetik át a fáikat, ami szintén megoldás lehet

Hát ennyi jut eszembe a teleltetési módszerekkel kapcsolatban

2009. november 16., hétfő

Bonsai ősszel 2. ...



Van egy kecskerágóm, ami nagyon ígéretesnek látszik, mert az eredeti vastag törzs valamilyen módon elpusztult, és egy természetesen begyógyul üreges csonk maradt meg. Amikor tavaly előtt kiszedtem, akkor csak egy pár új hajtása volt, most azon dolgozom, hogy új törzset(vagy törzseket) neveljek. Most csodás őszi színekkel rendelkezik, bár még messze van az igazi bonsai-tól.


2009. november 15., vasárnap

Bonsai törzsvastagítási módszerek:3. Szabadföldi nevelés

Bár lassabb módszer, mint a légbujtás, mégis nagyon jól működik ez a módszer is.
A lényege az, hogy szabadföldbe ültetjük a fát, hogy a törzs gyorsabb vastagodását segítsük elő. Fontos, hogy jó minőségű legyen a talaj, mert rossz minőségű talajban semmivel sem lesz jobb a növekedés, és ez saját szomorú tapasztalatom. A saját kertemben nagyon kevés fajnak felel meg a homokos kavicsos szegény talaj.
Visszatérve a szabadföldi nevelésre: én szoktam általában a gyökerek alá egy lemezt,
hogy a gyökerek ne egyből lefelé nőjenek, hanem először oldalirányban, ami majd a későbbi cserépbe történő visszaültetésnél lesz nagyon fontos.
Nagyon jó hatással van a sima tyúktrágya a növekedésre, mást nem is használtam, és két év alatt a kb. 0,5 cm és 1 cm es törzsű fákból mostanra 5-8 cm vastagságú törzsek fejlődtek, 3-4 méter magas hajtásokkal.
Lenyűgöző a mostani látvány, hogy milyen jól alakulnak a fák szabadföldben.
Lehet, hogy még több fámat elviszem egy ilyen nevelésre, mert ez a két év nagyon megéri.
És most lássuk, hogy mit is lehet két év alatt elérni.Az első képen lehet látni a szabadföldi nevelésben lévő fákat teljes magasságban(a legmagasabb hajtások elérik a 4 métert is ). Ez körülbelül 60 fa, amit így nevelek, de csak az első fele van két éve a földben.






Kecskefűz:

háromerű juhar:


Hegyi juhar:

Ezeket tavasszal ki kell most már vennem, hogy a gyökereket visszavágjam, de valószínű, hogy újra egy két évet kiültetem őket, hogy el tudják nőni gyorsan a nagyobb ágat metszése miatt keletkező sebeket.

2009. november 11., szerda

Bonsai törzsvastagítási módszerek: 2. Vékony törzsek

A második módszer lényege az, hogy vékony fiatal törzseket engedünk összenőni.
Jó példa erre a boltokban kapható kis benjamin fikusz csoportos beültetésben kapható változata, ahol több vékonyka törzs(egyenként egyébként szinte semmit sem mutató fa) van összeültetve, és a legtöbb esetben valamilyen szövettel körbetekerve.
HA nem bántjuk ezt a szövetet, hanem rajtahagyjuk, akkor a növekedés során a törzsek(mivel nem lesz elég helyük) egymásba nőnek, és egy vastag törzset alkotnak.
Ez körülbelül 3-4 év, de megéri, mert cserébe egy 10 cm törzsátmérőjű fát kap az ember, ami nem is rossz teljesítmény ennyi idő alatt.
Természetesen itt is nagyon fontos, hogy a vásárlás után ültessük át valami normális jó vízáteresztő képességű földkeverékbe, mert általában sima tőzegben kaphatóak, ami nem igazán ideális közeg.
A gyökereket célszerű már itt a jövőbeli cél érdekében úgy elrendezni hogy azok körkörösen szétterüljenek.
A feleségem rendelkezik egy ilyen benjamin fikusszal, de sajnos nem kaphatom meg tőle bonsai alakítási célokra.
A lenti képen jól látható az eredmény, hogy hogyan nőtt össze a sok kis törzs:






Ez a módszer használható még a juharoknál is, a háromerű juharokkal is jó eredményt lehet elérni.
Megpróbálom jövő év tavasszal kőrissel is, hátha összejön a módszer.

A nagy előnye ennek a módszernek az, hogy viszonylag olcsón juthatunk fiatal növényekhez, és pár éven belül az összenövés révén egy jóval vastagabb törzset kapunk, mintha egyenként nevelnénk fel őket.

Bonsai ősszel ...

Idén ősszel is nagyon szép színekben pompáztak a levelek, bár a fáim legtöbbjénél a szárazabb idő miatt inkább csak megbarnultak és leszáradtak a levelek(na és persze a hiányos öntözés is közrejátszott). A legszebb színekkel a kecskerágóm rendelkezett, gyönyörű élénk pirosba hajlottak a levelek, szinte már természetellenes színvilággal. Tavaly előtt sikerült beszereznem ezt a fát leértékelve, mert a gyökér fölött nem ágazott szét sok ágra, és ezért a kertészet számára nem volt jó minőségű. Viszont kiváló bonsai lehet belőle egy pár év múlva.

Lényegében az egész ágrendszert fel kell építeni, de szerencsére a növekedéssel nincs baj, nagyon erőteljesen hajt és reményeim szerint 3 év múlva már a nagyközönség elé tárható állapotba kerül.