Tiszafa reloaded

Megjött az inspiráció és alakítottam a fán:
 a cél az volt, hogy a fenti unalmas szakaszt valahogy érdekesebbé tegyem, és a magasságot anélkül csökkentsem ,hogy  le kelljen vágni a fa csúcsát.

 A korábbi alakításokról itt talász bejegyzéseket:

jin alakítása

első alakítások

 A megoldás két részből tevődött össze: egyrészt változtattam a beültetési szögön, és jobbra döntöttem a fát, ezzel már csökkent a magasság valamennyivel, és a tejejét spirálisan meghajlítottam és egy feszítő dróttal lejjebb húzattam, így a két beavatkozás segítségével elértem, hogy a fa mérete 43 cm-ről 36 cm-re csökkent.
 Egyszerű trükkök ezek, csak az ember hajlamos elfelejteni, hogy milyen lehetőségei vannak technikalilag.
 Néha hónapokig nem tudok mit kezdeni a fával, hogy hogyan tovább ,és egyszer csak jön egy ihlet, és akkor egyszerűen triviálissá válik, hogy mit is kell csinálni.

Jövő éveben intenzív tápozással szépen be fognak sűrűsödni a lombpárnák az egyes szinteken, és lehetőség lesz újabb még differenciáltabb lombpárnák kialakítására.

Tervben van még a shari további finomítása és esetleges kiterjesztése is, folyt köv

Megkövesedett fa

Volt szerencsém a Yellowstone Nemzeti Parkba eljutni, ahol sikerült egy megkövesedett fát vásárolnom. Nagyon megtetszett a színe miatt, és remekül kivehetők az évgyűrűk és a kéreg részek szerkezete. Kezdem megérteni azokat, akik ilyen megkövesedett fákat gyűjtenek, mint például Wolfgang Putz. Megvan ennek is a varázsa, gyönyörű színekben tud pompázni, annak megfelelően, hogy milyen anyagokkal telítődik a fa a folyamat során.  Egy kicsit utána olvastam a keletkezésének a Wikipédián, hogy hogyan is keletkeznek:

A  megkövesedett fa egy speciális fajtája a földi növényzet maradványainak. Ez az eredménye egy fa vagy fa-szerű növény a kővé válás a folyamatának (angolul  „permineralization”) miután teljesen átalakultak.
A fában található szerves anyagokat váltották fel ásványi anyagok (főként szilikát, mint például a kvarc), megtartva az eredeti szöveti struktúrát.
Más leletektől eltérően, amelyek jellemzően összepréselődés és tömörítés útján jöttek létre, ennél a folyamatnál a megkövesedett fa egy háromdimenziós ábrázolása az eredeti szerves anyagnak.
A kövületté válás folyamata a föld alatt zajlik, amikor a fát az üledék maga alá temeti és a kezdetben a fa konzerválódik az oxigénhiány miatt, így az aerob bomlás nem indul el. Az ásványokat tartalmazó víz átfolyik az üledéken és ásványi lerakódások keletkeznek a növény sejtjeiben, ahol lignin és a cellulóz lebomlik, ott egy ásványi anyag kerül a helyére.
Egyes vélemények szerint általában a ez a folyamat kevesebb mint 100 év alatt végbemehet, mások 1000 év alattira becsülik a kövületté válást. A szerves anyagnak meg kell kövesedni még azelőtt, mielőtt teljesen elbomlik.

A különböző elemek, mint a mangán, vas és réz határozza meg  a megkövesedett fa végleges színét. A másik leggyakoribb anyag a kvarc  kristály, ami színtelen, de ha szennyeződések érik a folyamat során, a kristályok sárga, piros vagy más árnyalatot is kaphatnak.

Az alábbi listából könnyen kiolvashatjuk a szennyező elemeket és a kapcsolódó szín árnyalatait, amelyek a megkövült fa színeit létrehozzák:

• szén- fekete
• kobalt- zöld/kék
• króm- zöld/kék
• réz - zöld/kék
• vas oxidok- piros, barna és sárga
• mangán- rózsaszín/narancs
• mangán oxid- feketés/sárga

A megkövesedett fa is megőrzi az eredeti szerkezetét és a szár minden részletét egészen a mikroszkopikus szintig. A struktúrák, mint a fa évgyűrűi és a különböző szövetek gyakran megfigyelhető jellemzői a megkövesedett fáknak.

Ezeket a törzseket erre szakosodott emberek gyakran felszeletelik, és felpolírozzák, de lehet találni természetesen természetes állapotban megtalált érdekes formájú és színű köveket is. Az áruk sokban függ attól, hogy milyen ásványi anyagokkal telítődött a fa.

Az átlátszó részen kvarc rakódott le, valószínűleg valamilyen repedés volt akkoriban a törzs ezen részén.