A metszést egyrészt évszaknak megfelelően is csoportosíthatjuk:
1. tavaszi metszés
Ekkor végezzük a főbb alakító metszéseket, nagyobb ágak eltávolítását, esetlegesen a télen elfagyott ágrészeket is ilyenkor távolítjuk el. Ekkor általában érdemes a keletkezett sebet valamilyen sebzáró anyaggal kezelni.
2. Első növekedési ciklus metszése
Ez időjárástól függően május végétől június végéig terjed általában, amikor már a tavaszi hajtások szépen kifejlődtek, és a 6-8 levélpárral rendelkező ágakat metszük vissza 1-2 levélpárra.
Ennek a metszésnek a feladata az ágrendszer sűrítése főként.
3. Második növekedési ciklus metszése
Körülbelül két hónappal az első után esedékes, amennyiben olyan fafajjal van dolgunk ,amelyik egy évben többször is képes hajtani
4. Őszi metszés
Esetenént kiváltja a tavaszi metszést, főleg fenyőféléknél alkalmazzák, célja ugyanaz , mint a tavaszi metszésnek.
A metszést csoportosíthatjuk a céljai szerint is:
1. Alakító metszés
2. Fenntartó metszés
3. Ágak sűrítését szolgáló metszés
A metszéshez tipikusan metszőollót, ollót, vagy kézzel történő hajtás lecsípést alkalmaznak.
Vastagabb ágrészeknél ajánlatos egy fűrész használata.
A tavaszi metszésnél jó ha tudjuk, hogy a legtöbb fa csúcshangsúlyos növekedést produkál, ami azt jelenti, hogy ott a legerősebb a kihajtás, és ez az a rész(lásd lenti kép 1. es elipszissel jelölt rész), amit erősebben kell mindig visszametszeni, hogy a lentebbi ágakat is megfelelő mennyiségű táplálékhoz juttassuk.
A fa második hangsúlyos része a fa külső oldalán elhelyezkedő ágai (lásd lenti kép 2. es elipszissel jelölt rész), ezeket a részeket csak gyengébben szabad metszeni, tehát nem 1-2 rügyre, hanem több rügyet hagyunk, míg a 3. ellipszissel jelölt részen a legnehezebb a hajtások dolga, hisyen oda a nyár folyamán szinte nem is jut fény, így gyakran el is halnak, ezért nagyon fontos ezeknél az ágaknál, hogy amennyiben egy új főágat szeretnénk belőle kialakítani, ne is metszük meg, hagyjuk nőni.
Folyt. köv .....
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése